És az nem vicc. Japánban már bevált, pedig ott is van hajtás. Nem a “lusták országa”, de tudják: a siesta a gazdaságnak is jó.
Minden kapitalista, agyonhajszolt országban szükség lenne a napközbeni pihenés, “siesta” bevezetésére. Tanuljunk a déliektől!
Kezdjük Magyarországon. Állami rásegítéssel, rendelettel, mert a munkáltatók, főként a multik maguktól úgysem engednék. Feltöltődésre pedig szükség lenne-napközben is. 8-12 órát nem lehet végigdolgozni, csak szenvedni. Ha mobiltelefonunknak megengedjük a töltést, magunknak miért nem?
Az Oktogon McDonald’s-ban tegnap délben egy elegáns öltönyös tipikus menedzser srác ebédje után elaludt mellettem. Feje, mint a kisbabáké egyre lejjebb és lejjebb hanyatlott. Elfogyasztott menüje fölött szundikálni kezdett. Ülve. Édesen, halkan, “lenémítva” szuszogva. Egy nagy öltönyös baba.
Hasán két keze, benne okostelefonja, hátha közben keresi valaki. Fáradt volt szegény és bent a munkahelyén nem aludhat, pihenhet. Példája még a jobb verzió, legalább megpróbálta, de a többség egész nap kávé és energiaital nevezetű drogokkal lövi és tartja ébren magát. Tönkretéve szívüket, ereiket, idegeiket.
Nem lenne sokkal jobb, humánusabb és gazdaságosabb a japán minta? Stikában, titokban alvás helyett engedélyezett pihenés. Kulturált tiszta takarított alvóhelyiségek és szobák kialakítása, ahová napközben be lehetne ugrani egy órácskára. Legálisan. Milyen népszerűek lennének az ilyen munkahelyek! Mindenki sokkal motiváltabban és lelkesebben menne dolgozni.
Ha már úgyis mindent átalakítanak ezekben a forradalmi időkben, vezessék be a “siestat” is!
A gyorséttermek már úgyis régen újítottak és van helyük. Alvószeparéikkal hatalmas feltűnést keltenének és örökre magukhoz láncolhatnának vendégeiket. Pihenésre mindig és mindenkinek szüksége van.
Kimutatták: ahol ebéd után, munkaidő közben aludhatnak egy kicsit az emberek, tovább élnek és többet-eredményesebben dolgoznak. Nem ez lenne a cél?
Gémesi Gábor