A Magyar Postán kapható ez az imádnivaló képeskönyvecske, városi gyerekeknek a tanyasi életről. Mert bizony ott is van élet és nem is olyan rossz. Csak más, de a másságot úgyis szeretjük. Tiszteljük ebben a tekintetben is!
A képeskönyv kiadása szimbolikus: sajnos egyre kevesebb a tanya és azokat is főként idősek lakják. Magányos hősök, a civilizált boldog tökéletes világ peremén. Elfeledkezett róluk mindenki, az igazságszolgáltatás, az orvosok, rokonaik, csak a postás és a bűnözők nem. Akik sorra, életmódszerűen fosztogatják ezeket a szegény idős vidéki túlélőket.
Sorsuk, életmódjuk szépen lassan, de biztosan kihal, elhalványul. Meseszámba megy.
Belelapoztam az “Élet a tanyánba”: ilyen mesekönyvet kívánok minden szülőnek! Kötelező olvasmány. Hagyományőrzés és emellett fejleszti a gyerek kézügyességét, bővíti látókörét.
Agrár origami: hajtogatható disznókkal, kecskékkel, házőrző kutyussal és egy igazi traktor makettel. Papírmasé tyúkóllal és füstölgő kéményes tornácos házikóval. Tudom, hogy van ennek az életnek is sötét, kemény, nehéz és hálátlan oldala, de mégis: ÉLET. Igazi emberekkel és ősi kihalásra ítélt nagyon nagyon emberi érzésekkel.
A városi gyerek megismerkedhet vele: hogy élnek ott a távoli tanyán. Ha minden ábrát kivágja és szépen összehajtogatja, egy komplett papír tanyát fog kapni. Párszáz forintért. Ezt nyugodt szívvel kitehetik a polcra.
Javaslom egy alternatív verzió elkészítését: “Élet a városban”. Vidéki, falusi gyerekeknek. Hogy meg tudják becsülni, hol és hogyan élnek. Hogy lássák: van másvilág is.
“Élet a városban”: összehajtogatható galambokkal, kutyapisis utcákkal, romos házakkal, BKV-ellenőrökkel, gyúlékony metrókocsikkal (papírból könnyű kivitelezni), karton mozgólépcsővel, aluljárókkal, hajléktalanokkal, Combinóval és csúf panelházakkal. És mindez sajnos a tanyasi élettel szemben nem mese, nem hal ki.
Meg sok-sok magányos városi emberrel és gyerekkel, akiknek ősei még falun, sokszor tanyán laktak. Teljesebben, boldogabban.
Gémesi
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: